A bejelentővédelem kifejezést (a szakmában széles körben használt angol szóval: whistleblowing) egyre többen ismerik, amióta egy Európai Uniós irányelv alapján 2023-ban Magyarországon bevezették a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvényt (panasztörvény). Az új törvénnyel az uniós jogharmonizáció történt meg, és ezzel párhuzamosan a bejelentővédelem részletesebb szabályozása.
A szabályozás célja a jogsértő és visszaélésszerű magatartások bejelentésének lehetővé tétele és megkönnyítése a munkavégzés során, miközben védi a bejelentő személyt és adatait. A jogszabály egyrészt előírja a belső bejelentési rendszerek létrehozását, másrészt biztosítja azon személyek védelmét, akik egy szervezet működésével kapcsolatos visszaéléseket, jogsértéseket vagy korrupciót jelentenek, és szigorúan szabályozza az adataik hozzáférhetőségét.
A törvény egyértelműen meghatározza a bejelentők jogait és a munkáltatók kötelezettségeit, így biztosítva a bejelentővédelmi rendszer hatékony működését. Panaszt nemcsak a dolgozó, és nemcsak munkavégzésre irányuló jogviszonyával kapcsolatban tehet: a belső visszaélés-bejelentési rendszerben jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt is be lehet bejelenteni, s erre jogosult a foglalkoztatott mellett akár korábbi dolgozó, munkahellyel szerződéses kapcsolatban álló egyéni vállalkozó, de akár gyakornok vagy önkéntes is.
A bejelentési rendszer kiépítése főszabályként kötelező, csak “kisebb” szervezetek mentesülnek a kötelezettség alól: a tízezernél kisebb önkormányzatok vagy az ötvennél kevesebb embert foglalkoztató intézmények. Fontos megjegyezni, hogy az ilyen típusú panaszok és bejelentések szabályozott, megfelelő kezelése érdekében számukra is lehetőség a bejelentővédelmi rendszer működtetése: nem kötelezettség, de lehetőség! A törvény emellett lehetővé teszi azt is, hogy több önkormányzat megosztva működtesse a rendszert. A bejelentővédelmi előírások hatályba lépése fokozatos volt, és manapság jutunk el a rendszer “kiteljesítéséhez”:
A jogszabály megkülönbözteti a panaszt, amely egyéni jog vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és a közérdekű bejelentést, amely viszont olyan körülményre hívja fel a figyelmet, aminek a megszüntetése társadalmi érdek.
A bejelentéseket írásban és szóban (akár telefonon keresztül is), névvel és név nélkül is meg lehet tenni. Törvényi garancia, hogy a bejelentést főszabály szerint 30 napon belül kell elintézni.
Mit kell tenni a visszaélés-bejelentési rendszer létrehozása kapcsán?
A kivizsgált (alaposnak bizonyuló) panasz vagy a közérdekű bejelentés alapján a szerv köteles gondoskodni
7. Nyilvántartás vezetése: A bejelentésekről nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza a bejelentés időpontját, a vizsgálat eredményét, valamint a megtett intézkedéseket.
A jogszabály foglalkoztatónál egy erre a célra kijelölt, „pártatlan személy” vagy szervezeti egység működtetheti a rendszert. Ezt a feladatot azonban nem kötelező a szerveknek belső erőforrásból megoldani.
Jogszerű az a megoldás is, ha külsős szervezet látja el a bejelentővédelmi rendszer működtetésével kapcsolatos feladatokat. Ebben az esetben szerződés keretében bejelentővédelmi ügyvéd vagy más külsős szervezet végzi ezt a tevékenységet megbízás keretében (az irányadó összeférhetetlenségi szabályok, valamint a pártatlansági szabályok alkalmazása mellett).
