KIF-adatszolgáltatás 2026. augusztus 26-tól: mit kell felülvizsgálniuk a már kötelezett szervezeteknek?
Az önkormányzatok és más, már KIF-adatszolgáltatásra kötelezett szervezetek számára a Központi Információs Közadat-nyilvántartás nem új feladat. A kéthavi adatszolgáltatás sok helyen már kialakult rutin szerint működik.
2026. augusztus 26-tól azonban nem ugyanazokat az adatokat kell majd előállítani, mint eddig. Az Infotv. módosítása jelentősen bővíti a közzéteendő adatok körét és részletezettségét. A benyújtás módja és a kéthavi ütemezés alapvetően nem változik, de az eddig működő belső folyamatokat érdemes még a hatálybalépés előtt áttekinteni.
A legfontosabb kérdés tehát nem az, hogy „tudjuk-e továbbra is beküldeni a KIF-adatlapot?”, hanem az, hogy: A jelenlegi nyilvántartásainkból és belső folyamatainkból elő tudjuk-e állítani az újonnan szükséges adatokat is?
A változás nem a beküldés technikai módját vagy a kéthavi ütemezést érinti, hanem a közzéteendő adattartalmat bővíti. Az 5 millió forint feletti tételeknél mostantól többek között a pontos tárgyat, EKR-azonosítókat, ajánlattevői és alvállalkozói adatokat is meg kell adni. A fő kihívás az, hogy ezek az adatok a szervezet különböző területeiről (jogi, pénzügy, beszerzés) időben és ellenőrzötten érjenek össze.
2026. augusztus 12.
Fontos technikai tájékoztatás az augusztusi adatszolgáltatáshoz!
A Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (NAVÜ) friss tájékoztatása alapján 2026. augusztus 26-tól kizárólag az új Adatlap alkalmazásával teljesíthető az adatszolgáltatás.
- Javaslat az augusztus 28-i határidőhöz: A NAVÜ kéri a szervezeteket, hogy a technikai átállási fennakadások elkerülése érdekében az adatszolgáltatást lehetőség szerint 2026. augusztus 25-ig nyújtsák be a jelenlegi Adatlap és eljárásrend szerint.
- Ha augusztus 26. és 28. között nyújtja be: Ebben az esetben már az új Adatlapot kell használni, de még a korábbi szabályok szerinti adattartalommal (a kibővített adattartalom önkéntesen már ekkor is megadható).
- A 2026. október 28-i adatszolgáltatás: Ezt már kötelezően az új Adatlapon és a teljes, kibővített adattartalommal kell teljesíteni a 2026. július 30. és szeptember 28. között keletkezett adatokra.
Mi változik 2026. augusztus 26-tól?
A módosítás a már kötelezett szervezetek esetében elsősorban a közzéteendő adatok körét bővíti. Az 5 millió forintot meghaladó, a szabályozás hatálya alá tartozó szerződések, támogatások és egyéb kifizetések esetében az eddigieknél részletesebb adatokat kell megadni.
A változás érintheti többek között:
- a szerződés pontos tárgyát és célját;
- a szerződő felek részletes azonosító adatait;
- a teljesítés helyét és időtartamát;
- a hazai és uniós források arányát;
- közbeszerzési vagy beszerzési eljárás esetén az eljárás további adatait;
- az EKR-azonosítókat és az EKR-re mutató hivatkozást;
- az ajánlattevők adatait;
- a nevesített alvállalkozók és közreműködők adatait;
- valamint az alvállalkozói teljesítéshez kapcsolódó további információkat.
Vagyis a változás nem feltétlenül egy újabb adminisztratív lépést jelent. Sokkal inkább azt, hogy a KIF-adatszolgáltatás előtt több különböző belső adatforrásból kell összeállítani a szükséges információkat.
A KIF-adatszolgáltatás akkor működik jól, ha az adatok időben összeérnek
Egy már működő KIF-folyamat könnyen nézhet ki úgy, hogy a határidő közeledtével a kijelölt munkatárs előveszi a szerződésnyilvántartást, kigyűjti az érintett tételeket, kitölti az adatlapot, majd benyújtja azt. Ez eddig működőképes lehetett.
Az új adattartalom mellett viszont érdemes feltenni néhány egyszerű kérdést:
- A szerződés adatai hol vannak? A szerződésnyilvántartásban, az iktatásban vagy más belső rendszerben?
- A pénzügyi adatai hol vannak? A kifizetések, a források és a hazai/uniós finanszírozás aránya a gazdasági területen áll rendelkezésre.
- A közbeszerzési adatok hol vannak? Az EKR-azonosítók, az ajánlattevők és az alvállalkozók adatai jellemzően nem ugyanott találhatók, mint a szerződés alapadatai.
- És ki rakja ezeket össze? Ez lehet a legfontosabb kérdés.
Nem feltétlenül az a probléma, hogy az adatok valamelyike hiányzik a szervezetből. Sokkal gyakoribb, hogy az adatok külön-külön megvannak, de nincs kialakítva az a működő folyamat, amelyből a KIF-adatszolgáltatás időpontjára egyetlen ellenőrzött adatállomány összeáll.
A DIGIHELP az adatvédelem, az információbiztonság, az elektronikus ügyintézés és az iratkezelés területén nyújt szakmai támogatást. Célunk, hogy a jogszabályi megfelelés ne csak kötelező teher legyen, hanem a szervezet működésébe is jól illeszkedjen.
Egy 21 millió forintos szerződésnél ez már jól látható
Tegyük fel, hogy egy önkormányzati szervezet 21 millió forint értékű szolgáltatási szerződést köt.
A szerződésnyilvántartásban szerepel: a partner neve és adószáma, a szerződés értéke, tárgya, kelte és időtartama.
A pénzügyi területen rendelkezésre állnak a kifizetések adatai és a finanszírozásra vonatkozó információk.
A közbeszerzési dokumentációban pedig megtalálhatók az eljárás és az EKR adatai, valamint az ajánlattevőkre és adott esetben az alvállalkozókra vonatkozó információk.
A kérdés az, hogy ezekből ki, mikor és milyen módon állítja össze a KIF-adatszolgáltatáshoz szükséges adatokat. Ha erre már most van egy egyértelmű válasz, jó helyzetben vannak. Ha viszont a válasz az, hogy „a pénzügytől bekérjük, a közbeszerzéses kolléga majd elküldi, aztán valaki összerakja”, akkor érdemes még a változás előtt végigmenni a folyamaton.
⚠️ Az egybeszámításra továbbra is figyelni kell!
A felülvizsgálat során nem érdemes megfeledkezni az egybeszámítási szabályról sem. Az Infotv. 37/C. §-a alapján egy költségvetési éven belül az ugyanazon szerződő féllel kötött, azonos tárgyú szerződések értékét az előírt feltételek mellett egybe kell számítani (pl. két nettó 3 milliós szerződés együttesen már 6 millió forint). Ezért a KIF-folyamat felülvizsgálatakor azt is érdemes ellenőrizni, hogy a nyilvántartások alapján az ilyen halmozódó tételek felismerhetők-e.
🛠️ Mit érdemes most ellenőrizni?
A hatálybalépés előtt egy rövid belső felülvizsgálattal több fontos kérdés is tisztázható:
Érdemes összevetni a jelenleg használt KIF-adatgyűjtést az új adattartalommal. Különösen a közbeszerzési, EKR-, ajánlattevői és alvállalkozói adatokra érdemes figyelni.
Nem elég tudni, hogy „valahol megvannak”. Érdemes egyértelműen meghatározni, hogy az egyes adatok melyik szervezeti egységtől, munkatárstól vagy külső közreműködőtől érkeznek.
Legyen egyértelmű, ki koordinálja a folyamatot, ki gyűjti begyűjti az adatokat, ki ellenőrzi azokat, és ki végzi el a tényleges benyújtást.
A KIF határideje nem feltétlenül lehet a belső folyamat kezdőpontja. Ha több szervezeti egységtől kell adatot bekérni és ellenőrizni, a belső határidőket ehhez kell igazítani.
A szervezetnek azt is érdemes előre tisztáznia, hogyan történik az adatlap ellenőrzése, illetve hogyan kezelik a később feltárt hibákat vagy hiányosságokat.
Nem kell mindent újraépíteni
A jó hír az, hogy a már KIF-adatszolgáltató szervezeteknek nem feltétlenül kell új folyamatot vagy új rendszert kialakítaniuk. A legtöbb esetben inkább azt érdemes megnézni, hogy a jelenlegi működés hol igényel kiegészítést.
A cél egy olyan egyszerűen ismételhető folyamat, amelyben:
szerződéses adatok → pénzügyi adatok → közbeszerzési adatok → ellenőrzés → KIF-adatszolgáltatás
egyértelmű felelősségi rend szerint kapcsolódnak egymáshoz. Ha ez már most működik, a változás kezelése várhatóan lényegesen egyszerűbb lesz. Ha viszont a folyamat több különálló Excel-táblázatra, e-mailekre és egy-egy munkatárs emlékezetére épül, akkor most érdemes rendet tenni benne.
Mit jelent mindez a vezetés számára?
A KIF-adatszolgáltatás felelőssége nem kerül át a NAVÜ-re attól, hogy az adatokat a szervezet egy központi rendszerbe küldi be. A beküldött adatok teljességéért, pontosságáért és valóságtartalmáért továbbra is a közzételre kötelezett szervezet felel.
Ezért a vezetői szempontból legfontosabb kérdés egyszerű: Tudjuk-e bizonyítani, hogy a KIF-adatszolgáltatásunkhoz szükséges adatok megbízható forrásból, megfelelő ellenőrzés után és határidőre állnak össze?
Ha igen, akkor valószínűleg nem jelent komoly problémát a változás. Ha nem, akkor a hatálybalépés jó alkalom a folyamat rendezésére.
Fontos információk
A cikk a 2026. augusztus 12-én rendelkezésre álló jogszabályi rendelkezések és hivatalos NAVÜ/KIF-tájékoztatások alapján készült. A 2026. augusztus 26-i hatálybalépésig további hivatalos tájékoztatások, útmutatók vagy részletszabályok jelenhetnek meg. Emiatt az érintett szervezeteknek javasolt a NAVÜ és a KIF hivatalos tájékoztatásait folyamatosan figyelemmel kísérniük.
A cikkben szereplő információk általános szakmai tájékoztatást szolgálnak, és nem minősülnek egyedi jogi vagy adótanácsadásnak. Az egyes szervezetek konkrét kötelezettségeit saját szervezeti, szerződéses és működési körülményeik alapján szükséges megvizsgálni.
Források:
• 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról (Infotv., különösen a 37/C. §)
• 499/2022. (XII. 8.) Korm. rendelet a Központi Információs Közadat-nyilvántartás részletszabályairól
• Nemzeti Adatvagyon Ügynökség Kft. (NAVÜ) – KIF Adatlap Kitöltési Útmutató, Benyújtási Útmutató és hivatalos tájékoztatók
🔗 Kapcsolódó szakmai cikkeink:
• Szigorodó szabályok a közérdekű adatigényléseknél
• Új KIF-adatszolgáltatási kötelezettség köztulajdonú társaságoknak
Kérdése van a változásokkal kapcsolatban?
Ha nem egyértelmű, hogy az új szabályok milyen feladatokat jelentenek az Ön szervezeténél, szakértőink segítenek eligazodni és áttekinteni a következő lépéseket.
