KIF-adatszolgáltatás 2026. augusztus 26-tól: mit kell most megtenniük a köztulajdonú cégeknek?
2026. augusztus 26-tól a köztulajdonban álló gazdasági társaságok is bekerülnek a Központi Információs Közadat-nyilvántartás (KIF) közzétételre kötelezettjei közé. Ez azt jelenti, hogy számos állami és önkormányzati tulajdonú vállalkozásnak első alkalommal kell rendszeresen adatot szolgáltatnia a nagyobb értékű szerződéseiről, támogatásairól és egyes kifizetéseiről.
A változásra érdemes már most felkészülni. Nem elsősorban azért, mert egy új Excel-adatlapot kell majd kitölteni, hanem azért, mert a szükséges adatok több különböző szervezeti területen lehetnek, és ezeket kéthavonta össze kell gyűjteni, ellenőrizni és határidőre beküldeni.
Ebben a cikkben azt mutatjuk be, mit jelent az új kötelezettség a köztulajdonú gazdasági társaságok számára, milyen adatokat kell közzétenni, és milyen belső folyamatokat érdemes kialakítani a felkészüléshez.
Kik válnak KIF-adatszolgáltatásra kötelezetté?
Az Infotv. 37/C. §-ának módosítása jelentősen kibővíti a KIF-ben közzétételre kötelezett szervezetek körét. 2026. augusztus 26-tól többek között az alábbi szervezetek tartoznak a kötelezetti körbe:
- a köztulajdonban álló gazdasági társaságok, így az állami és önkormányzati tulajdonú cégek;
- a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok és az általuk létesített vagy fenntartott jogi személyek;
- az állam által törvény alapján alapított közérdekű vagyonkezelő alapítványok;
- az államháztartás törzskönyvi jogi személyei és a köztulajdonban álló gazdasági társaságok által létrehozott alapítványok;
- a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat.
A változás azok számára különösen jelentős, akik eddig egyáltalán nem teljesítettek KIF-adatszolgáltatást. Számukra nem egy meglévő folyamat módosításáról, hanem egy új belső működés kialakításáról van szó.
A Központi Információs Közadat-nyilvántartás (KIF) a közpénzek felhasználására és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok nyilvánosságát szolgáló központi felület. A közzétett adatok a nyilvánosság számára hozzáférhetők legalább tíz évig, a rendszer pedig lehetővé teszi az adatok keresését és gépi feldolgozását. A KIF tehát nem egy belső nyilvántartás, hanem egy nyilvános adatforrás.
2026. augusztus 12.
Tisztázódott az újonnan kötelezettek első adatszolgáltatási határideje!
A Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (NAVÜ) hivatalos tájékoztatásban pontosította a 2026. augusztus 26-tól újonnan kötelezetté váló szervezetekre (pl. köztulajdonú cégekre) vonatkozó szabályokat:
- Első adatszolgáltatási határidő: 2026. október 28. (A 2026. augusztus 28-i határidővel az újonnan kötelezetteknek még nincs teendőjük!)
- Érintett adatidőszak: A 2026. augusztus 26. és szeptember 28. között keletkezett adatokat kell feltüntetni az új Adatlap kötelező mezőinek kitöltésével.
- Visszamenőleges kötelezettség nincs: A 2026. augusztus 26. előtt keletkezett adatokat nem kell megadniuk.
Milyen adatokat kell közzétenni?
A módosított szabályok alapján az 5 millió forintot meghaladó, hazai vagy európai uniós forrásból megvalósuló egyes ügyletek adatait kell közzétenni. Ide tartoznak különösen:
Szerződések
Az árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésére, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, illetve koncesszióba adására vonatkozó szerződések.
Költségvetési támogatások
A hazai vagy európai uniós forrásból nyújtott, 5 millió forintot meghaladó költségvetési támogatások, ideértve az önkormányzati alrendszerből nyújtott támogatásokat is.
Nem alapfeladathoz kapcsolódó kifizetések
Ide tartozhatnak például egyesületek, alapítványok, illetve a foglalkoztatottak vagy ellátottak oktatási, kulturális, szociális és sporttevékenységét támogató szervezetek számára teljesített kifizetések.
A közzétételi kötelezettség tehát nem kizárólag a nagy értékű szerződésekre vonatkozik.
Nem elég a szerződés összegét és a partner nevét összegyűjteni
A KIF-adatszolgáltatáshoz szükséges adatok köre jóval részletesebb annál, mint amit egy egyszerű szerződéslista általában tartalmaz. A közzéteendő adatok között szerepelhet többek között:
- a szerződés vagy támogatás típusa és kelte;
- a szerződő fél neve, székhelye és adószáma;
- a szerződés tárgya, célja és értéke;
- a teljesítés helye és időpontjai;
- a támogatás vagy szerződés finanszírozásában részt vevő hazai és uniós források aránya;
- közbeszerzés vagy beszerzési eljárás esetén a kapcsolódó eljárási adatok (EKR-azonosítók, ajánlattevők adatai);
- a nevesített alvállalkozók és más közreműködők adatai, valamint bizonyos esetekben a teljesítésük aránya és ellenértéke.
Ez azt jelenti, hogy a KIF-adatszolgáltatáshoz szükséges információk valószínűleg nem egyetlen nyilvántartásban állnak rendelkezésre.
⚠️ Az 5 milliós értékhatárnál az egybeszámításra is figyelni kell!
A szabályozás egyik fontos eleme, hogy az értékhatár vizsgálatakor bizonyos esetekben nem elegendő az egyes szerződéseket külön-külön vizsgálni. Az Infotv. 37/C. § (4) bekezdése alapján az egy költségvetési évben ugyanazon szerződő féllel kötött, azonos tárgyú szerződések értékét egybe kell számítani (pl. két 3 milliós szerződés egy évben együttesen már 6 millió forint). Ezért a szerződésállományt az egybeszámítás szempontjából is vizsgálni kell.
A legfontosabb kérdés: honnan lesznek meg az adatok?
Itt válik igazán fontossá a szervezet belső működése. A KIF-adatlap kitöltése önmagában nem különösebben bonyolult feladat. A nehezebb kérdés az, hogy a kitöltéshez szükséges valamennyi adat időben és megfelelő pontossággal rendelkezésre áll-e.
Egy köztulajdonú társaságnál például:
- a szerződések adatai a jogi vagy beszerzési területen lehetnek;
- a közbeszerzési és EKR-adatok a beszerzési folyamatból származhatnak;
- a tényleges kifizetések és azok időpontjai a pénzügyön jelennek meg;
- a támogatások adatai más szervezeti egységnél lehetnek;
- a KIF-adatszolgáltatás technikai beküldését pedig egy ettől teljesen eltérő munkatárs végezheti.
A kérdés ezért nem egyszerűen az, hogy ki tölti ki az adatlapot, hanem hogy ki gyűjti össze az adatokat a különböző nyilvántartásokból, ki ellenőrzi azokat, ki vizsgálja az egybeszámítási szabályt, ki állítja össze a végleges adatszolgáltatást, és ki hagyja jóvá a beküldés előtt. Ha ezekre nincs egyértelmű válasz, az első adatszolgáltatás könnyen káosszá válhat.
A DIGIHELP az adatvédelem, az információbiztonság, az elektronikus ügyintézés és az iratkezelés területén nyújt szakmai támogatást. Célunk, hogy a jogszabályi megfelelés ne csak kötelező teher legyen, hanem a szervezet működésébe is jól illeszkedjen.
Mikor kell adatot szolgáltatni?
A KIF-adatszolgáltatást kéthavi rendszerességgel kell teljesíteni, legkésőbb minden páros számú hónap 28. napjáig. A közzététel során a soron következő adatszolgáltatási határnapot megelőző 30. napig keletkezett adatokat kell figyelembe venni.
Ez folyamatos feladatot jelent: nem elegendő egyszer felkészülni, majd az adatokat feltölteni. A szervezetnek olyan ismételhető folyamatra van szüksége, amely a következő adatszolgáltatási ciklusban is működik.
🛠️ Mit érdemes most megtenniük a köztulajdonú cégeknek?
A 2026. augusztus 26-i hatálybalépés előtt érdemes legalább az alábbiakat áttekinteni:
Azonosítsák az 5 millió forintot meghaladó szerződéseket, és vizsgálják meg az egybeszámítás szempontjából érintett szerződéseket is.
Nézzék meg, hogy a KIF-adatszolgáltatáshoz szükséges egyes adatok (szerződések, EKR, kifizetések) jelenleg hol és melyik szervezeti egységnél találhatók meg.
Legyen egyértelmű, ki koordinálja az adatszolgáltatást, kik biztosítják a részadatokat, és ki végzi a végső ellenőrzést, jóváhagyást.
A cél nem az első KIF-adatszolgáltatás „valahogy” történő teljesítése, hanem egy olyan belső adatgyűjtési és ellenőrzési folyamat kialakítása, amelyet a következő kéthavi ciklusban is ugyanígy, gördülékenyen végre lehet hajtani.
Fontos információk
Jelen szakmai cikk a 2026. augusztus 12-én rendelkezésre álló jogszabályi rendelkezések és hivatalos tájékoztatások alapján készült. A hatálybalépésig további részletszabályok, útmutatók jelenhetnek meg. Javasolt a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (NAVÜ) és a KIF hivatalos tájékoztatásait folyamatosan figyelemmel kísérni.
A cikk általános szakmai tájékoztatást nyújt, és nem minősül egyedi jogi tanácsadásnak. Az egyes szervezetek konkrét kötelezettségeit saját tulajdonosi, szervezeti, szerződéses és működési körülményeik alapján szükséges megvizsgálni.
Források:
• 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról (Infotv.), különösen a 37/C. §
• 499/2022. (XII. 8.) Korm. rendelet a Központi Információs Közadat-nyilvántartás részletszabályairól
• Nemzeti Adatvagyon Ügynökség Kft. (NAVÜ) – a KIF-fel kapcsolatos hivatalos tájékoztatók és kitöltési útmutatók
🔗 Kapcsolódó szakmai cikkeink:
• Szigorodó szabályok a közérdekű adatigényléseknél
• Bővülő KIF-adattartalom a már kötelezett szervezeteknél
Kérdése van a változásokkal kapcsolatban?
Ha nem egyértelmű, hogy az új szabályok milyen feladatokat jelentenek az Ön szervezeténél, szakértőink segítenek eligazodni és áttekinteni a következő lépéseket.
