2024. szeptember 2-vel új időszámítás kezdődött a hazai elektronikus ügyintézés világában, hatályba lépett a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáp. törvény). Cikkünkben összefoglaljuk a jogszabályhoz kapcsolódó legfontosabb változásokat.
Előzmények
A hazai elektronikus ügyintézés szabályozása több mint 20 éves múltra tekinthet vissza. A legutóbbi és mindezidáig talán a legjelentősebb változást az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (Eüsztv.) hozta. Ez a jogszabály tette alapvető joggá az elektronikus ügyintézést a magánszemélyek részére, a gazdálkodó szervek és az állami szereplők számára pedig kötelezővé.
A digitalizáció következő szintlépését a 2022-ben elfogadott Nemzeti Digitális Állampolgárság Program (NDÁP) határozta meg. Az NDÁP az alábbi alapvetéseket és célkitűzéseket határozta meg:
- 2026-ra az állampolgárok szinte minden közigazgatást érintő ügyet intézhessenek elektronikusan
- az állami adatvagyon felhasználása az eddigieknél jóval szélesebb körben történjen meg
- kerüljön létrehozásra az állami alkalmazások működését biztosító “nemzeti felhő”
- Kiemelt szempont az életesemény alapú ügyintézés, a felhasználói élmény és a mobil eszközök támogatása.
A Dáp. törvény legfontosabb újdonságai
Új szerepkörök
Az Eüsztv. korábban minden kötelezett állami és piaci szereplőt egységesen elektronikus ügyintézést biztosító szerv kategóriába sorolt. A Dáp. törvény ezt az egységet megbontja és két új fogalmat hoz létre:
- Digitális szolgáltatás nyújtására köteles szerv: ide tartoznak a klasszikus állami szereplők (pl. államigazgatási szervek, helyi önkormányzatok, hatósági jogkör gyakorlói, stb.)
- Digitális szolgáltatás biztosítására kötelezett szervezet: ebbe a körbe elsősorban a közfeladatot ellátó gazdálkodó szervezetek és piaci szereplők tartoznak (pl. közműszolgáltatók, hitelintézetek, biztosítók, telekommunikációs szolgáltatók)
A két szervezeti típus között mind a nyújtandó szolgáltatások körében, mind a szolgáltatások ütemezésében eltérés található. A digitális szolgáltatás nyújtására kötelezett szervezeteknek jóval szélesebb körű elvárás rendszernek kell megfelelniük, mint a digitális szolgáltatás biztosítására kötelezett szervezeteknek.
DÁP ID
A Dáp törvény egyik kiemelt újdonsága a digitális állampolgár azonosító, vagyis a DÁP ID. Ez egy új egységes azonosítást biztosít a felhasználók számára. Fontos, hogy az eljáró szerv az ügyintézés során nem kérhet be az ügyféltől más azonosítót, amennyiben arra szüksége van, azt a DÁP ID alapján neki kell beszereznie az érintett közhiteles nyilvántartásból.
Az azonosító természetes személyek részére kerül kiadásra, és gyakorlatilag egész életünkben elkísér bennünket, nem változik. Ugyanakkor a korábbi 4T adattal ellentétben semmilyen természetes személyazonosító adatot nem tartalmaz.
DÁP mobilalkalmazás
A DÁP mobilalkalmazás a digitális állampolgárság “lelke”. Maga a digitális állampolgárság is ezen keresztül aktiválható, illetve innen érhetőek el az egyes keretszolgáltatások is. Jelenleg még az aktiválás személyes megjelenés szükséges egy kormányablakban, de a célok között szerepel ennek digitalizálása.
Fontos: A digitális állampolgárság aktiválásával alapértelmezetten az elektronikus kapcsolattartást választjuk automatikusan valamennyi érintett szolgáltató és szerv esetén!
Keretszolgáltatások
A digitális állampolgárság keretein belül 5 új keretszolgáltatás indul el. Ezen szolgáltatások kiegészítik a jelenlegi SZEÜSZ/KEÜSZ rendszert, átfogó megoldásokat biztosítanak, amelyeket minden érintettnek be kell építenie a folyamataiba.
Az új keretszolgáltatások az alábbiak:
- eAzonosítás: DÁP alkalmazással történő azonosítás a KAÜ-n keresztül
- eAláírás: minősített elektronikus aláírás
- ePosta: BKSZ funkciók
- eDokumentumkezelés: hiteles elektronikus dokumentumkezelés
- eFizetés: online fizetés megoldás
A fenti 5 tétel közül az eAzonosítás és az eAláírás keretszolgáltatások 2024. szeptember 2-től élesedtek, a többi szolgáltatás pedig tervezetten 2026-ban indul el.
